A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 17 600 hallgatója van, közülük körülbelül 4000 magyar, melyből 2500 tanul teljesen magyarul. Ez fejlődést jelent az egyetemen, azonban jogon és a közgazdaságon nincs magyar nyelvű tanulmányi vonal, holott nagyon nagy szükség lenne rá - nyilatkozta Szilágyi Pál rektorhelyetes. Amikor külföldieknek nyilatkoznak a politikai vezetők - köztük a tanügyminiszter is -, nem mondják el a tiszta valóságot a kisebbségek felsőfokú oktatásával kapcsolatban. - A BBTE akkreditált egyetem, ki kellene fejlesztenie a teljes magyar tanítási vonalat. Ha létesítenek egy magyar nyelvű egyetemet, 6-7 évnek kell eltelnie az akkreditálás megszerzéséhez. Szilágyi hangsúlyozta: Mi Romániának adófizető polgárai vagyunk, állami jövedelemből kell megoldani a magyarok taníttatását az elemitől az egyetemig. /Csomafáy Ferenc: A magyar tannyelvű egyetem a román állam kötelessége!!! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
1999. május 8.
Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
1999. május 21.
Markó Béla szerint: "nem a magyar egyetemet kellene távoltartani Kolozsvártól, hanem a város mostani polgármesterét és a hozzá hasonlókat." A román politikusok a magyar egyetemben látják a végveszélyt, a magyarok pedig az üdvözülést. A Romániai Magyar Szó munkatársa szerint "Balázs Sándor, aki mint egyetemi tanár meglehetősen közepes teljesítményt nyújtott, a Bolyai Egyetem révén kíván bejutni a halhatatlanok közé." Kitalálta, hogy a Bolyai Egyetem megszüntetését jogi úton kell hatálytalanítani. Utána a nyugati fórumok elé tárhatjuk az ügyet. Az újságíró szerint ebben az "ügyben eddig is cirkuszról cirkuszra haladtunk, immár tíz éve." Tíz év alatt össze kellett volna gyűjteni a pénzt, s újraindítani a Bolyait - magánegyetemként. Zsehránszky István kiállt a multikulturális egyetem mellett, elutasítva Kötő József államtitkárt, aki számára a multikulturalitás "jogfosztó olvasztó tégely". Az újságíró évelése: "Apáczai számára, Misztótfalusi Kis Miklós számára, Szenczi Molnár Albert számára stb. a multikulturalitás nem vált jogfosztó olvasztó tégellyé." Õk tudásukkal hazajöttek" az itthoni ázsiai értetlenségbe, ridegségbe, tunyaságba, kisszerűségbe." Az újságíró a rektor-helyettesre hivatkozott: A Bolyai úgy áll - mondotta Szilágyi Pál prorektor -, hogy bármelyik pillanatban leválhat a Babesről, s önálló egyetemként indulhat. Megvan hozzá a tanszemélyzet, a kari struktúra, a magyar nyelven működő katedrák rendszere. Egyetlen gond a közgazdasági.. Viszont a marosvásárhelyi orvosin nem tudták visszaállítani a magyar nyelvű oktatási rendszert, a műszaki egyetemeken is távol állnak ettől, s a kolozsvári zenekonzervatóriumban is. Végül Markó Bélát idézte az újságíró "milyen üzenet az Európa felé, ha egy magyar-német egyetem létjogosultságát tagadjuk?" Az újságíró szerint: Kimondjuk mi: siralmas. /Zsehránszky István: A kongresszusról jut. Bolyai? Petőfi? Schiller...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1999. június 29.
A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány július 3-án, emlékülést rendez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján rendezett emlékülésen Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzeti és etnikai kisebbségek főosztályának vezetője a kolozsvári Magyar Tudományegyetem szerepéről és jelentőségéről tart előadást, majd a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári felszámolásának történetéről, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem létesítéséről, a Bolyai Tudományegyetem tudományos és oktatási eredményeiről a filozófia, társadalomtudományok, történettudományok, jog- és közgazdaságtudományok, irodalom- és nyelvészet, néprajz, nemzettudat építése, természettudományok, matematika, fizika és orvostudományok terén, a diák- és ifjúsági mozgalmakról, az egyetem utolsó évéről (1959), valamint a magyar nyelvű oktatás helyzetéről és távlatairól a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen témákról lesz szó. Az előadásokat jeles kolozsvári és magyarországi tudományos kutatók, egyetemi tanárok tartják: Antal Árpád irodalomtörténész (Kolozsvár); Faragó József etnográfus (Kolozsvár), a MTA tiszteletbeli tagja; Gábos Zoltán fizikus (Kolozsvár), a MTA külső tagja; Incze Miklós történész, akadémiai doktor, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke; Katona Szabó István író, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete elnöke; Maurer Gyula matematikus, egyetemi tanár; Maros Tibor orvos, egyetemi tanár, akadémiai doktor (MTA), a Román Orvostudományi Akadémia tagja (Debrecen); Sebestyén Kálmán történész, kandidátus; Szilágyi Pál matematikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora; Szögi László történész, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója; Vincze Gábor kutató (Szeged); Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke. /Emlékülés a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
1999. július 15.
Az újonnan elfogadott tanügyi törvény 123-as cikkelye kimondja, hogy az egyetemeken önálló csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat lehet szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, és kérésre multikulturális egyetemek is létrehozhatók. A törvény adta lehetőségeket kihasználva a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító magyar tanárok három új kar, valamint külön magyar szenátusi csoport létesítését tervezik. A magyar egyetemi tanárok évek óta tervezik a BBTE-n belül létrehozott magyar karok beindítását, majd végső lépésként a kolozsvári központú állami magyar egyetem létrehozását. Szilágyi Pál rektor-helyettes arról tájékoztatott, hogy a BBTE-n tanító magyar tanárok rendszeresítették az időszakos megbeszéléseket, amelyeken az egyetemi magyar oktatás kérdéseit vitatták meg. Júl. 13-án, legutóbbi összejövetelükön, a tanárok a tanügyi törvény 123-as cikkelye adta lehetőségekről vitáztak. A magyar tanárok önálló magyar tagozat létesítését szeretnék a BBTE keretén belül. Ehhez a tanszékek, karok megszervezése, külön szenátusi csoport létesítése szükséges. Ma már több mint 4 ezer magyar diák tanul a BBTE-n, ebből 2500 anyanyelven. A magyarul tanítók létszáma eléri a 240-250-et, az elmúlt két évben sikerült 40-45 új magyar tanárt felvenni. Ezen a nyáron további tanári állásokat hirdetnek meg. A BBTE-n minden feltétel megvan arra, hogy akár egyik napról a másikra öt magyar karból álló önálló magyar tagozat kezdje meg működését, hiszen magyar csoportokban, felkészült tanárokban, valamint a dékán-helyettesi vagy a magyar tudományos titkári tisztséget betöltő professzorokban, magyar adminisztrációs személyzetben most már nincs hiány. A tanárok öt magyar kar létesítését szeretnék. Kettő már létezik: a római katolikus, illetve a református teológia. A másik három a matematika és természettudományok, a humán tudományok (filológia, színművészet, történelem, filozófia, neveléstudomány), valamint a politikai, jogi és közgazdaságtudományi kar lenne. A karon tanító magyar tanárok maguk választanák meg a dékánt, a dékán-helyettest és a tanszékvezetőket. Jelenleg a jogi, illetve a közgazdaságtudományi karon román nyelven folyik az oktatás, kevés a magyar tanár. Szilágyi Pál szerint ezen a két szakon sem lesz nehéz megszervezni a tanítást, ugyanis a nyugdíjas tanárok is elő tudnák adni az alaptantárgyakat. A jogi karon ez bonyolultabb, hiszen a magyar és román jogrendszer sok vonatkozásban eltér egymástól. Ennek ellenére az általános jogi tantárgyakban szintén lehet magyarországi vendégtanárra számítani. A magyar tagozat érdekében politikai döntésre van szükség. A legkézenfekvőbb megoldás egy kormányhatározat lenne, amely módosítaná az egyetemi chartát, döntene a magyar karok létrehozásáról és meghatározná a BBTE magyar szenátusi csoportjának pontos hatáskörét./Kiss Olivér: Három új kart terveznek a BBTE magyar tanárai Kormányhatározattal kellene megváltoztatni az Egyetemi Chartát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
1999. július 29.
Kolozsvár román nyelvű újságjai vészhírként közölték, miszerint a magyarság az 1999-2000-es tanév folyamán még négy magyar egyetemet kíván létesíteni /valójában magyar karokat az egyetemen/. Szilágyi Pál prorektor elmondta, ez a kolozsvári egyetemeken magyar nyelven tanító 250 egyetemi tanár közös véleménye. A Babes-Bolyai Tudományegyetem teljes jogú rektora, Simion Simon tüstént cáfolta, hogy szükség lenne erre. /Még négy magyar egyetem!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29,/
1999. augusztus 1.
Aug. 1-től Szilágyi Pál kinevezett rektor tölti be négy hónapon át Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorának helyettesi tisztét. /Szilágyi Pál az új kinevezett rektor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
1999. augusztus 4.
Augusztus 4-én Kolozsváron az RMDSZ vezetősége megbeszélést tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanáraival. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, továbbá Balla Csaba, Csucsuja István, Egyed Emese, Kozma Dezső, Néda Árpád, Németh Sándor, Pándi Gábor, Szamosközi István dékán-helyettesek, egyetemi tanárok. A jelenlevő egyetemi oktatók beszámoltak a tanszékek, a kihelyezett tagozatok, az ősszel induló tanítóképző főiskolák sajátos gondjairól, a végrehajtás során várható nehézségekről. /Politikusok és egyetemi oktatók párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Markó Béla ezúttal is védelmébe vette a tanügyi törvényt. Kötő József államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról a cselekvési tervről, amit a kisebbségi felsőoktatást érintő, a törvénybe is belefoglalt jogok érvényesítése érdekében készített elő. Nagy F. István, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint 838 állami finanszírozású magyar tannyelvű helyet kaptak az idén, emellett 263 tandíjasat és 127-et másoddiplomások számára. További 185 helyet tartanak fenn a távoktatási, illetve levelezési képzési formára jelentkezők számára. Nagy F. István nem tart attól, hogy a Partiumi Egyetem létrehozása gyengítené az állami magyar tanintézet megalakításának esélyeit. "A magánegyetem létrehozásához egyébként nem kell Bukarest engedélye, az akkreditációnak pedig megvannak a saját fázisai." ? szögezte le. /Közelebb a saját egyetem megteremtéséhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./
1999. szeptember 3.
Javában tart az egyetemi beiratkozások, felvételik időszaka. Fülöp-Fischer Ildikót, az RMDSZ oktatási főosztályának munkatársa elmondta, hogy az ország összes egyetemi központjából kaptak visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy a jogra felvételiző magyar diákok történelemből nem vizsgázhatnak anyanyelvükön. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese biztosította a kolozsvári felvételizőket, hogy itt nem lesznek hasonló jellegű gondok. Fülöp-Fischer Ildikó reálisnak tartja a magyar tagozat számára az idén fenntartott helyek számát. /Kezdődnek az egyetemi felvételik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
1999. szeptember 4.
Csökken az egyetemen tanulni vágyó diákok száma. Az állami egyetemeken még mindig kisebb a tandíj a fizetéses helyekre, mint a magánegyetemeken, tájékoztatott Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese. Újdonság, hogy a 4812 állami támogatású hely mellett még 2500 tandíjas hely áll a diákok rendelkezésére. A tandíj nagysága karonként változik 300-tól 700 dollárig, annak függvényében, hogy a diákok csak előadásokat hallgatnak, vagy laboratóriumi gyakorlatot is végeznek. A bentlakások száma nem nőtt, sőt valamivel csökkent. /Jóval kisebb az egyetemre felvételizők száma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
1999. szeptember 9.
Az anyanyelvi oktatás egészét tekintve az RMDSZ elégedett a jelenlegi helyzettel. Az elmúlt évekhez képest sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is - nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Nagy István, az RMDSZ oktatási alelnöke. Az RMDSZ képviselői szerint 1989 után először tapasztalható a magyarul tanuló diákok számának növekedése. Az 1999-2000 tanévben Kolozs megyében körülbelül 550 magyar diák részesül az elméleti oktatásban, a szakiskolákban pedig 125 helyet sikerült biztosítani. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: annak ellenére, hogy számos megye szakiskoláiban sikerült magyar osztályokat indítani, a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok. Véleménye szerint ennek a korábbi években megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelven történő szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. Hozzátette: hiányoznak a tankönyvek. - A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ tanító magyar tanárok elégedettek a felsőfokú magyar oktatás helyzetével, de úgy látják, hogy szükség lenne az anyanyelvi oktatás további fejlesztésére a jogi és közgazdasági karokon. Az 1999-2000-es egyetemi évben a jogon a nemzeti kisebbségek számára 45 helyet biztosítanak /ebből 10 fizetett/, a közgazdasági karon pedig több tantárgyat anyanyelven oktatnak. Az 1999-2000-es egyetemi évre a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a kihelyezett kollégiumokban a magyar fiatalok számára 780 helyet biztosítottak. Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta: a magyar fiataloknak fenntartott helyek száma megfelel a szükségleteknek. Ennek ellenére a BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karok létesítéséről. /Az RMDSZ elégedett az anyanyelvi oktatás helyzetével A BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
1999. szeptember 10.
Szept. 10-11-én rendezték meg Miskolcon a Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozóját, melyre otthonról és a határon túli magyarlakta területekről több mint 160 professzor jött el. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke hangsúlyozta: a magyarságnak tudásra és erkölcsiségre kell építenie, akkor európaiságunkkal, magyarságtudatunkkal együtt biztosítani tudjuk helyünket a sokszínű Európában. /Kárpát-medencei magyar professzorok tanácskozása. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 17-23./ Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora elmondta, hogy a tanácskozáson a megjelentek a magyar nyelvű felsőfokú oktatás mai kérdéseiről, gondjairól tájékozódhattak. Megbeszélték a kárpát-medencei magyarul oktató egyetemi tanárok szakmai tevékenységének és egymás közti kapcsolatainak lehetőségeit, formáit. A kolozsvári egyetem magyar oktatói, Kása Zoltán, Kolumbán József és Néda Árpád közösen elkészített előadásából a hallgatóság megismerhette a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás főbb vonatkozásait (múltját és jelenét), és betekinthetett a Szilágyi Pál rektor-helyettes (megbízott rektor) által irányított szellemi műhelyekbe. /Egyetemi professzorok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
1999. szeptember 28.
Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektora kifejtette: nagy előrelépésnek tartja, hogy a tanítóképző líceumok átalakulhatnak felsőfokú intézményekké. Az egyetem eddig öt magyar és hét román tannyelvű pedagógiai líceumot vett át, ezek a jövőben az egyetem kollégiumaiként működhetnek. Idén a magyar hallgatók számára több mint nyolcszáz ingyenes, és majdnem ugyanannyi tandíjas helyet tudnak biztosítani. Így az első éven körülbelül 1500-ra tehető a magyar nemzetiségű hallgatók száma. Azonban a jogon és a közgazdasági szakon a magyar nyelvű oktatást nem sikerült beindítani. Szilágyi hangsúlyozta, fő célkitűzésük az önálló magyar tagozat létrehozása. A kormánynak határozatban kellene rögzítenie a kolozsvári tudományegyetem szerkezetét, ennek keretén belül pedig a magyar karok és tanszékek létét. Szilágyi elképzelhetőnek tartja, hogy a jogon bizonyos előadások magyar, míg mások román nyelven folynának. A jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló magyar egyetem létrehozását, a romániai magyarságnak meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a hiányszakokat pótolhatja. Ezért csak üdvözölni tudják az egyházaknak az erdélyi magyar magánegyetem létesítésére vonatkozó kezdeményezését. A magyar egyetemnek csakis Kolozsváron lehet a központja, hiszen egyetlen erdélyi városban sincsenek meg azok a feltételek, amelyek biztosítani tudnánk a megfelelő szintű felsőfokú képzést. /Papp Annamária: Legfőbb célunk az önállósulás Interjú Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
1999. október 12.
Okt. 12-én Csíkszeredán ünnepélyes keretek között megnyitották a Babes-Bolyai Egyetem Matematika-Informatika Fakultásának kihelyezett hároméves informatikai főiskolai szakát. Jelen volt dr. Szilágyi Pál rektor, dr. Kása Zoltán prodékán, Golden Gábor egyetemi tanár, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Dézsi Zoltán prefektus, Erdei István és Bíró Albin alpolgármesterek, utóbbi területi RMDSZ-elnöki minőségében is, valamint dr. Oláh-Gál Róbert, a csíkszeredai kihelyezett tagozat aligazgatója. /Főiskolai tanévnyitó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./
1999. október 14.
Az egyetemisták elégedetlenek az ösztöndíjakkal és a bentlakásban uralkodó állapotokkal. A diákok mintegy hetven százaléka tiltakozásul kész azonnal sztrájkba lépni. /Rácz Éva: Sztrájkra készül a BBTE Diákligája is. Tarthatatlan a helyzet a bentlakásokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ A tárgyalás után sem tudtak eredményt elérni, mert az ösztöndíjakról csak okt. 18-án fog dönteni az egyetem szenátusa - nyilatkozta Szilágyi Pál ideiglenes rektor. - A diákok a tavaly is amellett döntöttek, hogy inkább kevesebb legyen az ösztöndíj, de több egyetemistának jusson. Így 700 000 lej helyett 450-500 ezer lejt irányítanak a diákok bankszámlájára. Ami a bentlakások helyzetét illeti - folytatta Szilágyi Pál -, összesen 5000 hely van, többet nincs honnan előteremteni. A Diákliga okt. 13-án elfogadott közleménye értelmében okt. 14-én reggel 8-10 között figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Gáspár Miklós: Szilágyi Pál ideiglenes rektor: Nincs honnan előteremteni több pénzt és bentlakást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1999. október 19.
Okt. 11-én Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén megnyitották a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett főiskolai, román-magyar tannyelvű informatika szakát. Az előző napon, okt. 10-én viharos ülést tartott az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa. A csíki RMDSZ választmánya felhatalmazta a megye választott vezetőit, hogy kérje a Csíkszeredába kihelyezett közgazdasági és területgazdálkodási főiskolai szak beindítását az 1998-1999-es tanévvel kezdődően, magyar tannyelven. Az egyetem válaszolta, hogy csak magyar és román csoportokkal induló, kétnyelvű főiskolát engedélyez. A Kolozsvárra küldött kérés közgazdasági, könyvelési szakok indítását kérte, magyar nyelven. Később felmerült az informatika szak is. Ezt a kérést Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Csedő Csaba polgármester nevében Bíró Albin alpolgármester, egyben a Csíki Területi RMDSZ elnöke, valamint György Antal, a főiskolát befogadó alapítvány, a Pro Agricultura Hargitae Universitas elnöke írták alá. Szilágyi Pál, az egyetem megbízott rektora jelezte, hogy a kizárólag magyar nyelvű oktatásra vonatkozó kérést nem fogja elfogadni az egyetem többségében román nemzetiségű szenátusa. Ezután sürgősen lépni kellett, így született meg a második kérés, amelyben már magyar és román nyelvű szakok indítását kérték. Aláírók: Dézsi Zoltán, Csedő Csaba, Kolumbán Gábor és György Antal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa rábólintott, de csak az informatika szakra. Az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa azt kifogásolja, hogy a főiskolát illető végleges döntésben nem kérték ki a CSTKT véleményét. A testület fenntartja, hogy Csíkszeredában csak magyar tannyelvű főiskola alakulhat. Az 1999 őszén induló főiskolával nem vállal semmiféle közösséget. A választmányi döntéssel ellentétes alapítás miatt a közreműködő RMDSZ-tisztségviselőktől megvonták a támogatást. /Lenyelhetetlen falat. Vagy mégsem? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./
1999. október 20.
Okt. 15-én a történelmi egyházak kolozsvári püspökei /dr. Csiha Kálmán református, dr. Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök/ fogadták a szeptember 19-i nyilatkozatot aláíró kolozsvári székhelyű civil szervezetek, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, illetve a Kolozs Megyei RMDSZ vezetőit és képviselőit. A találkozón a katolikus egyház képviselője és dr. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora is részt vett. Az önálló magyar nyelvű felsőoktatás kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kiegészítve kell együttműködniük. - Az RMDSZ Udvarhely Széki Szervezetének Elnöksége október 16-i ülésén megállapította, hogy az önálló magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmények létesítése elsőrendű feladat az RMDSZ programjának megfelelően. "A csíkszeredai kétnyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozását tudomásul vesszük, de tovább szorgalmazzuk a magyar tannyelvű önálló intézmény létrejöttét a fentemlített városban is. Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, Udvarhelyszék jelölése által RMDSZ tisztséget viselő megyei politikust, elmarasztaljuk a szükséges egyeztetések elmulasztásáért". Ezért halaszthatatlannak tartják a Hargita Megyei Egyeztető Tanács összehívását. /Egyetem a közfigyelem homlokterében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), október 20./
1999. november 27.
Nov. 27-én Babes-Bolyai Tudományegyetemen a Comenius Tudományos Diákkör szervezésében A hazai közoktatás reformja címmel pedagógiai értekezletet tartottak. Szilágyi Pál, az egyetem rektor-helyettese kiemelte, hogy a tanügy egyik legnagyobb megvalósítása az öt erdélyi magyar tannyelvű főiskolai szintű tanítóképző beindítása. A szatmári, kolozsvári, nagyenyedi, székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi főiskolai szintű intézmények a jövendőbeli egyetemi képződmények sejtjei lehetnek. Addig, ameddig létrejön az önálló magyar tannyelvű egyetem, a magyar tagozatok erősítéséért, az önálló karok létrehozásáért kell tenni. Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató kifejtette, hogy 1989-ben Romániában 107 líceumban működött magyar tagozat, ez a szám 1990-ben 136-ra nőtt, 1989 előtt egyetlen magyar líceum sem működött az országban, addig ma 50 tanintézetben folyik csak magyar nyelven az oktatás. Szamosközy István, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományi Karának dékán-helyettese emlékeztetett: 1990-ben 8 tanár oktatott a magyar tagozaton, jelenleg 27 tanár áll a 152 magyar diák rendelkezésére. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos elnöke a szövetség megalakulásáról és tevékenységéről beszélt, Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke pedig a pedagógusi életfelfogásról írt esszéjét olvasta fel. Bajcsi Ildikó, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója jelezte, hogy Kovászna megyében jelenleg több mint ötszáz képesítés nélküli óvónő, illetve tanítónő tanít. Létszámuk jövőre visszaesik háromszázra. Sajnos, nem azért, mert utánpótlás érkezik, hanem azért, mert ennyire csökken a jövő évben a magyar gyerekek száma Kovászna megyében. /Szabó Csaba: A közoktatás reformjáról értekeztek a pedagógusok A reform kulcsa az iskolaigazgatók zsebében van. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
1999. december 1.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nov. 29-én kezdett négynapos látogatást Romániában. Útjának célja, hogy felmérje miként és milyen mértékben alkalmazzák a multikulturalitás gyakorlatát az egyetemi oktatásban. A kisebbségi főbiztost romániai látogatására elkíséri három, a multikulturális oktatásban jártas professzor, az angliai Schöpflin György, a belgiumi de Groof professzor és a kanadai Beillard professzor, akik Kolozsváron megvizsgálták, milyen konkrét lehetőségeket biztosít a nemzeti közösségek számára az új tanügyi törvény. /Max van der Stoel romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. - 1613. sz./ Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa Kolozsváron tárgyalt egyetemi tanárokkal, majd azt nyilatkozta, hogy a multikulturalitás elvének továbbfejlesztése, gyakorlatba ültetése azt fogja eredményezni, hogy a magyar és német diákok is jól érezzék magukat az egyetemen. Példaértékűnek tartotta a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hozzátéve, hogy a multikulturalitás elvét ki kell terjeszteni a jogi és közgazdasági oktatásra is. Szilágyi Pál ideiglenes rektor a főbiztos tudomására hozta a romániai magyarságnak az önálló állami magyar egyetem alapítására való törekvését, amit az tesz indokolttá, hogy jelenleg nincs olyan struktúra, ami biztosítaná a magyar nyelvű oktatás tartós fennmaradását. /Max van der Stoel példaértékűnek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Dec. 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kötő József tanügyi államtitkár az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadták Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és a küldöttségében levő oktatásügyi szakértőket. Az EBESZ főbiztosa beszámolt arról is, hogy javasolni fogja az Európa Bizottságnak: jelentős anyagi támogatást biztosítson a Babes-Bolyai Tudományegyetem számára multikulturális jellege fejlesztése, a kisebbségi tannyelvű tanszékek és karok kiépítése céljából. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett. A BBTE esetében a multikulturalitáshoz a magyar oktatást kell bővíteni, elsősorban a jogi és a közgazdasági karon, valamint a döntéshozatali struktúrák létrehozására a magyar oktatási vonal esetében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ közpénzekből fenntartott magyar nyelvű oktatás fejlesztéséért küzd, ezért a megalakulandó egyházi hátterű magánegyetem nem lehet alternatívája a magyar nyelvű állami egyetemnek. /Markó Béla találkozott Max van der Stoel kisebbségi főbiztossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2000. január 7.
A Tanügyminisztérium által kiadott szabályzat javasolta, hogy szüntessék meg az egyetemeken a felvételi vizsgát, a középiskolai eredménynek alapján vegyék fel a hallgatókat. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a következő tanévben még nem térnek át erre a változtatásra. /Egyelőre nem szüntetik meg az egyetemi felvételi vizsgát. = = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2000. január 8.
Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a kari és egyetemi szintű választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az egyetemen működő 18-ból 13 karon, ami 40 szakot jelent, magyar nyelven is folyik tanítás. Ezért az egyetem vezetőségébe kötelezően magyar tanárok is bekerülnek. A belső szabályzat biztosítja, hogy minden vezetőségi szervben arányos képviselettel rendelkezzenek, és a képviselőket maguk választják meg. A tanszékvezetői tisztségeket általában román tanárok töltik be, emellett mindenhol van egy magyar tanár, aki a magyar oktatás felelőse a tanszéken. A kari tanácsokon belül is biztosított az arányos képviselet, és ahol a dékán nem magyar (és ez az általánosabb, hiszen jelenleg csak a református és a katolikus teológiai karok dékánja magyar), két személy pályázhat a dékán-helyettesi posztra. A szenátusban minden karról magyar tanár is képviseli a tagozatot, beleértve a tanítóképző kollégiumokat is, melyek Kolozsváron kívül Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen működnek. A szenátus tagjai választanak egy magyar rektor-helyettest is. Szilágyi reméli, hogy a második félévtől a jogi és közgazdasági karon is beindul a magyar oktatás. Fontos lenne, hogy a tervezett öt magyar kar létrejöjjön, és ez irányítsa a teljes magyar oktatást. Bármikor be tudják indítani a matematika-természettudományi, humán tudományi, politikatudományi-jogi-közgazdasági, református teológiai és katolikus teológiai karokat, összesen mintegy ötven szakkal, melyek felölelnék a jelenlegi magyar oktatást. Tehát az egyetem készen áll: minden tanszéken különválasztották a román, magyar és német oktatói állásokat, ezenkívül mindenhol alkalmaztak egy magyar titkárnőt, aki a magyar tagozat adminisztratív munkáját elvégzi. Rektori szinten Hauer Melinda, mint a magyar rektor-helyettes titkárnője a magyar tagozat ügyeit intézi. A magyar tagozat év közben is önállósulni tudna, az egyetemen belül. /Rácz Éva: Készen állnak az önálló magyar tagozat létrehozására. Választások zajlanak a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2000. január 22.
Ríz Ádám, a magyarországi Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője jan. 21-én Kolozsváron folytatott tárgyalásokat. Elmondta, hogy a multikulturális egyetem az utolsó lépcsőfok lehet az önálló állami magyar egyetem létrehozása felé vezető úton. A multikulturalitás abban az értelemben fogadható el, amennyiben lehetővé teszi a BBTE-n teljesen önálló magyar tagozat, illetve karok létrehozását. Természetesen a magyarországi, illetve romániai magyar politikai erők végső célja egy önálló állami magyar egyetem létrehozása. Ríz Ádám Szilágyi Pállal, a BBTE rektor-helyettesével tárgyalt. Szilágyi Pál kérte, hogy a romániai állami oktatás rovására a magyar kormány lehetőleg ne lépjen a magyar nyelvű magánegyetemi oktatás felé, vagyis olyan szakokat, amelyeket magyar nyelven lehet hallgatni állami finanszírozású képzésben, ne hozzanak létre egy felekezetközi magánegyetem keretében is. Ríz Ádám a segítségnyújtási lehetőségek között említette a magyarországi felsőoktatási tankönyvpályázatot, illetve könyvtártámogatási pályázatot, az Apáczai Közalapítványt, és elmondta, hogy abból a kétmilliárd forintból, amit a magyar kormány egyetem-ügyben elkülönített, olyan háttérintézmények - például jól felszerelt könyvtárak - is létrehozhatók, amelyeket a BBTE is eredményesen használhat. A magyar kormány évente húsz teljes képzésű ösztöndíjat adományoz olyan hiányszakok lefedésére, amelyek Romániában magyar nyelven nem hallgathatók. Jelenleg Magyarországon ösztöndíjjal mintegy 300-400 erdélyi diák tanul, ezenkívül több százra tehető azok száma, akik költségtérítéssel folytatják tanulmányaikat. /A magyar kormány a szülőföldi oktatást részesíti előnyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Az Oktatási Minisztérium elképzelései szerint a jövőben csökkenne a tárca ösztöndíjával Magyarországon tanulmányokat folytató határon túli magyar hallgatók száma, míg megnövelt összeggel támogatnák a diákok szülőföldön való továbbtanulását - jelentette ki Ríz Ádám, az oktatási tárca Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője. Elmondta, hogy eddig évente 360 határon túli magyar hallgató felsőoktatásban való továbbtanulását támogatta a tárca, mintegy 200 millió forint értékben. Az 1999/2000-es tanévben a minisztérium ösztöndíjával összesen mintegy 1700 határon túli magyar diák folytat felsőfokú tanulmányokat Magyarországon. Az ösztöndíjasok mellett több ezerre becsülhető azoknak a száma, akik saját költségen vagy egyházi, alapítványi segítséggel tanulnak Magyarországon. Ríz Ádám kitért arra is, hogy középfokú oktatásban hétezer határon túli magyar diák vesz részt, közülük 3300-an Romániából, 1500-an Ukrajnából, 1400-an a Vajdaságból, 800-an Szlovákiából érkeztek. Számuk annak ellenére ilyen magas, hogy tanulmányaikat a minisztérium nem támogatja. /(Bognár Renáta, Budapest / MTI): Támogatják a határon túliak oktatását, de inkább otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2000. január 24.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a január 13-án Kolozsváron tartott értekezletükön döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, melynek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése. Az alapítvány kuratóriumába az egyetemi és tudományos közélet ismert és elismert képviselőit kérték fel. Elnök: Tonk Sándor történész, egyetemi tanár, tagok: Birtalan Ákos közgazdász, parlamenti képviselő, Brassai Zoltán marosvásárhelyi egyetemi tanár, Marton József római katolikus teológiai tanár, Szilágyi Pál rektor-helyettes, Tolnay István francia-magyar szakos tanár, Toró Tibor fizika tanszék professzora Temesváron, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Magyar Tanszék adjunktusa és Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója. /Megvan a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2000. február 5.
A magyar tagozat bármikor kész az önállósodásra, jelentette ki Szilágyi Pál, a BBTE rektor-helyettese. A magyar csoportok indításához minden csoportban legalább 10 magyar diáknak kell lennie. Azonban a közgazdaságin eddig rekordnak könyvelhető el az a csoport, ahol összesen nyolcan vannak magyarok. Az egész közgazdasági karon, - a négy évfolyamon összesen - mintegy 250 magyar diák tanul. A KMDSZ Közgazdasági Klubjának (KGK) nyilvántartása 150 embert ismer. A magyar tagozat önállósodását nagyon sok diák fenntartással kezeli, mert nem lenne tanár. Van két magyar tanár az egyetemen, de harminc éve románul adnak elő. Ebben a tanévben indítottak el egy programot, amelynek az a célja, hogy az egyetem mellett magyar nyelven biztosítsanak szakképzést a diákoknak. Ez a Közgazdászok Szakkollégiuma, és magyarországi vendégtanárok tanítják az érdeklődőket. Novemberben és decemberben összesen három hét végén tartottak intenzív előadásokat. /Gáspár Miklós, Rácz Éva: Nem kell nekem.Nem! Kell! (Nekem). = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2000. február 11.
Febr. 10-én Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottságával folytatott megbeszélést, melyen Kötő József oktatási államtitkár is jelen volt. A találkozóra annak a kétnapos szimpóziumnak a keretében került sor, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett azzal a céllal, hogy az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezéséről, a multikulturalizmussal kapcsolatos kérdésekről folytassanak eszmecserét. Az értekezleten Szilágyi Pál rektor-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemen nagyon jók a kapcsolatok a különböző tagozatok között. Rámutatott: fontosnak tartja az anyanyelven történő oktatás bevezetését a jogi és a közgazdasági karon. Wolfgang Breckner rektor-helyettes a német tagozat kialakulásáról, felépítéséről, tevékenységéről, Mircea Muthu rektor-helyettes az egyetem külföldi kapcsolatairól, Simion Simon rektor-helyettes pedig a kollégiumok működéséről számolt be. Febr. 11-én a küldöttség tagjai Buchwald Péter alprefektussal, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelővel és a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjével, Nagy Annával fognak találkozni. /Papp Annamária: Eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Városunkban a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2000. április 3.
Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2000. május 2.
Ápr. 28-30-a között a Magyar Professzorok Világtanácsa a MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületével együtt megrendezte Kolozsvárott a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. A találkozó célja volt a romániai magyar felsőoktatás - állami és magánegyetem - kérdéskörének megvitatása, a romániai magyar professzorok és intézmények együttműködése az anyaországi és más államokban lévő professzorokkal, intézményekkel, illetve a külhoni doktorandusz- és felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók magyarországi oktatásának időszerű gondjai. A rendezvényen ünnepélyes együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak a MPV, illetve az Erdélyi Múzeum Egyesület (Benkő Samu) és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (Bíró Károly) között. /Megtartották a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Kecskés Mihály, a MPV elnöke elmondotta, hogy a szervezetnek 439 tagja van, akik 21 országban tevékenykednek. A több mint 150 romániai magyar professzorból 30-an a tanács tagjai. Jelezte: minden, Magyarországon rendezendő tudományos értekezleten szívesen látott vendégek a romániai magyar professzorok. Benkő Samu arról értekezett, hogy a történelmi Magyarország második egyeteme jött létre Kolozsváron. Itt létezett olyan háttér, tudományos intézetek, EME, könyvtárak, gyűjtemények, amikre ráépülhetett. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára elmondta, hogy a magyar kutatóközösségek éltek a lehetőséggel, s az EU-s programokból még egy annyit pályáztak vissza, mint amennyit tagdíjként az ország befizetett. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Professzorok Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Szilágyi Pál professzor azt kérte a magyar kormánytól, hogy olyan mértékben támogassa a különböző egyetemeket, amilyen mértékben hozzájárulnak a magyar értelmiség képzéséhez. A romániai magyar professzorok felszólalásaiból az derült ki, hogy legtöbbjük csapdának érzi a magánegyetem létesítését. Vanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke és Szilágyi Pál professzor egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a romániai magyar felsőoktatásnak egy kultúrát kell megmentenie, annak továbbélését kell biztosítania, épp ezért azonnali mentőövre, vagyis a meglévő oktatási formák elsődleges támogatására kell összpontosítani. Gyímesi Éva, Vanek Ferenc, Szilágyi N. Sándor kifogásolták a magyar kormány egyetem-politikáját, valamint a rendezvény során megnyilvánuló "paternalista magyarországi magatartást". Szilágyi N. Sándor és Gyímesi Éva azt hangsúlyozták, hogy nem lehet politikai határozatokkal, a szakma megkérdezése nélkül egyetemet létesíteni. "Azért vagyunk megsértődve, mert mi, akik egyetemi ügyekkel foglalkozunk, utólag értesültünk, hogy a magyar kormány mennyivel és mit támogat. Később a szakmát is megkérdezték, de véleményünk pusztába kiáltott szó maradt" - mondta Szilágyi N. Sándor. A végezetül megfogalmazott ajánlásban a professzorok elsődlegesen az önálló állami magyar egyetem támogatását kérték a budapesti kormányzattól. A magyar professzorok a következő prioritási sorrendet állították fel: a Bolyai Egyetem jogi-politikai rehabilitációja, a létező magyar tanszékek és karok megerősítése, és a komplementaritás elvén épülő új intézmények támogatása. /Gál Mária: Romániai magyar professzorok találkozója. Csapdának érzik a magánegyetemet? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2000. május 4.
Szilágyi Pál professzor /Kolozsvár/ összefoglalta a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ jelenleg 25 000 diák tanul, ebből 5000 magyar nemzetiségű. Az egyetem 103 címen ad diplomát, alapképzésben. Ebből magyar nyelvű képzés 35 szakon folyik. Teljes magyar nyelvű képzésben részesül az egyetemen majdnem 3500 diák. Az elkövetkező évek beiskolázási keretszáma szerint körülbelül 1400-as évfolyamokkal lehet számolni, természetesen az összes szakok alapul véve. Tehát négy év múlva évente 1400 magyar értelmiségit ad az egyeteme a romániai magyarságnak. A BBTE szinte teljesen el tudja látni a tanárképzést, majdnem teljesen a tanító- és óvónőképzést. Van újságíróképzés, a politikai tudományokban, és legújabban - pár hete - jogi karon is elindítottak egy kurzust, a közgazdaságin kettőt. Végre a jogi karon is elindulhat a magyar nyelvű képzést, ami azt jelenti, hogy az ott sikeresen felvételizett magyar hallgató részlegesen magyar nyelven tanulhat. A közgazdasági karon szintén indíthattak két magyar nyelvű kurzust. Ígéret van rá, hogy ősztől három szakon el tudjuk indítani a magyar nyelvű képzést. Külön beiskolázási számot kaptak, 25+25+25, tehát 75 helyet. Ezzel majd sikerül elérni a jogi és közgazdasági képzést magyar nyelven. - Minden olyan karon, ahol magyar nyelvű képzés is folyik magyar dekánhelyettest, vagy tudományos titkárt tudtak megválasztani. Külön tudták választani minden tanszéken a román, magyar és német tanári állásokat. - 1990-ben a BBTE-n 80 fős volt a magyar tanári kar. Jelenleg a BBTE-n tanító magyar nyelvű, főállású tanárok száma 260, nagy részük fiatal, az átlagéletkor 32-35 év között van. Mindezek a pozitív változás nem véglegesnek mindaddig, amíg a BBTE struktúráját, beleértve a magyar tagozat struktúráját, törvényileg nem szentesítik. Elég csak egy rosszabb politikai helyzet, és nem adnak megfelelő beiskolázási keretszámot. Törvényi megerősítés nélkül felszámolható a magyar részleg, úgy ahogy történt a két egyetem egyesítése után. Szükséges, hogy a BBTE-n a magyar tagozat önállósuljon: magyar karok, magyar tanszékek és magyar szenátusi csoport legyen. - Jelenleg 24 magyar szenátusi tag van a 101-ből, ez nem elhanyagolható szám egy szavazás alkalmával. - Megoldatlan a magyar nyelvű műszaki oktatás, mezőgazdasági oktatás, zene-, képzőművészeti és - még ha három szakon el is indult- a közgazdászképzés. Kolozsváron az Agronómiai Intézetben volt magyar nyelvű oktatás. A Műszaki Egyetemen nagyon sok magyar nyelvű tanár dolgozik. A Gh. Dima Konzervatóriumban volt magyar tagozat, de a zenekonzervatórium botrányos módon szabotálta, hogy visszaállítsák e tagozatot. A képzőművészetin ugyanaz a helyzet. Itt a kormánynak kell lépnie. A professzor hangsúlyozta, hogy politikai segítség nélkül nem lehet lépni. A Petőfi-Schiller Egyetem nem a legjobb megoldás, mégis ez is egy lehetőség. Amit a BBTE profilja miatt nem tud megvalósítani, azt megvalósíthaná ez az egyetem, állami pénzből. /Csomafáy Ferenc: A romániai magyar egyetemről, felsőfokú oktatásról Szilágyi Pál professzor számol be olvasóinknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2000. június 5.
Jún. 2-án tartották az I. Csángó Oktatási Konferenciát Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának előadótermében. Deáky András gyimesfelsőloki iskolaigazgató emlékeztetett, hogy a moldvai csángó falvakban a szülők kérése ellenére sem tanulhatnak magyarul a gyermekek. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a jelenlevők felelősek a magyar nemzet ezen darabjáért, mert az összmagyarságnak is érdeke a csángómagyarok integrálódása. Csicsó Antal statisztikai adatokkal ismertette az általános-, közép és felsőfokú iskolákat magyar nyelven elvégzett csángó gyerekek számát, kiemelve ennek fontosságát. Felmérések alapján 50-60 000 megmenthető csángó lélekkel kell számolni - mondta dr. Kötő József államtitkár, a közoktatásügyi minisztérium képviselője. Sajnos nagyon sok településen csak meghatározott számú anyanyelvi órákra vagy vasárnapi oktatásra van lehetőség. Nem elég csak az anyanyelv ismerete, a nemzettudat formálására is szükség van - hangsúlyozta dr. Kötő József. Az előadók között volt dr. Szilágyi Pál, Tánczos Vilmos, mindketten a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai, Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, Berszán Lajos gyimesfelsőloki katolikus esperes, Szalay Gyula, a Magyar Nyelvi Intézet képviseletében, Mesterházy Szilvia, Ríz Ádám, mindketten a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai. Délután Merre, hogyan tovább címmel kerekasztal beszélgetésre került sor a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hogyan tovább, csángó oktatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A magyar oktatási intézmények létrehozása, a már beindult oktatási formák megtartása a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) legfontosabb célja - jelentette ki Csicsó Antal, a szervezet elnöke. Dr. Kötő József, a Román Oktatási Minisztérium államtitkára a magyar nyelvnek a csángóföldi iskolákban való oktatásának törvényes kereteit vázolta. Dr. Szilágyi Pál professzor a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségeiről beszélt. Előadást tartott továbbá a BBTE két, a csángó-kérdés szakavatott oktatója, Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Tapasztalatokról számoltak be Borbáth Erzsébet csíkszeredai ny. iskolaigazgató és Berszán Lajos esperes, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatója. /Csángó oktatási konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. jún. 3./ Tánczos Vilmos egyetemi tanár álláspontja képviselte a radikális vonalat, mely szerint a moldvai csángó fiatalokat magyarországi kitelepedésükben kell segíteni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt tíz évben a csángó oktatásra fordított szakmai és szervezési munka, a befektetett pénzmennyiség jóval meghaladja az elért eredményeket. A csángó gyermekek erdélyi iskolákba irányítása nem bizonyult sikeresnek, többnyire beilleszkedési gondjaik voltak, legtöbben korán lemorzsolódtak. A magyarországi főiskolákra, egyetemekre bejutó ösztöndíjas fiatalok közül is többen abbahagyták tanulmányaikat, munkát vállaltak, és nem tértek haza. Miközben folyt a konferencia, az oktatási minisztérium küldöttsége a bákói tanfelügyelőségen vizsgálta: adottak-e a feltételek, hogy azokban a falvakban, ahol a szülők és a csángó szövetség kérte, ősztől magyar nyelvű órák beindítását engedélyezzék. /(fekete): I. Csángó Oktatási Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./
2000. június 15.
Jún. 14-én Marosvásárhelyről Kolozsvárra érkezett Dávid Ibolya igazságügyminiszter. Kolozsvári értelmiségiekkel és RMDSZ-vezetőkkel találkozott, jelen volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselő, Bustya Dezső erdélyi református egyházi főjegyző, Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese, Szilágyi Pál volt prorektor, egyetemi és középiskolai tanárok, civil társadalmi és egyházi vezetők. A miniszter asszony kijelentette, hogy készül a határon túli magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvény tervezete. Az egyes határon túli személyek magyarságát várhatóan a határon túli magyar szervezeteknek vagy esetleg a magyar egyházaknak kell majd megerősíteniük. Az is körvonalazódik, hogy a nem magyar házastárs nem kaphatja meg a státust. A találkozót követően Dávid Ibolya a Szabadságnak nyilatkozott. Elmondta: évente nagy örömmel jön el Csíksomlyóra, ilyenkor úgy érzi, hazaérkezett. Székelyudvarhelyen a választási időszak miatt fórumon nem vett részt, de előadást tartott a Szent Koronáról. Hangsúlyozta: nem kampányolni ment Székelyudvarhelyre. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Nem kampányolni, ünnepelni jöttem. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter Kolozsvárra is ellátogatott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
